Kis csapatunk Bank József vezetésével a 3 nap alatt bebarangolta egész Etoshát. Reggeltől estig úton voltunk, gyönyörködtünk, fényképeztünk és videóztunk.

Láttuk az életet, és a halált. Megörökítettünk gnúborjú és zebracsikó születést, döbbenten álltunk egy zsiráf csontvázánál, melyre a bőre a hőségtől ráaszalódott, de a hús, és a belső szervek már nyomokban sem voltak.

Láttunk kicsinyeiket óvó antilopcsordát, és dermesztő mementóként elefántbébi koponyát.

Kézbe vettünk 30 centis százlábút (mit 100? 1000 legalább!!), kézből etettünk földimókust, sakált, megcsodáltuk a nőstényoroszlánok összehangolt vadásztechnikáját.

Mindent láttunk, és szinte semmit se. Nagyon kevés ez a három nap, ide még vissza kell jöjjünk egy-két hétre.

Fájó szívvel pakoltunk össze, és hagytuk el Etoshát.

Még volt pár napunk Namíbiában, de nem hittük, hogy lesznek még hasonló, örök életre szóló élmények.

Pedig lettek.

(Fotók és szöveg: dr. Kómár Gyula)