Az én angyalaim

2010.01.29 | Szerző: Tail
Az én angyalaim

A spirituálisabb emberek sokszor keresik a választ életünk kérdéseire, amire magunk nem tudunk válaszolni, az angyalok, az Univerzum és más szemmel nem látható "anyagok" útmutatásában.

A felmerülő problémák, a körülöttünk lévők nyomora, vagy magánya, sokszor megválaszolhatatlan kérdéseket vet elénk és nem gondolunk arra, hogy a válaszokat önmagunkban kell keresni. Minden problémánk forrása mi magunk vagyunk, ezért a megoldást is magunkban kell keresnünk.

Amikor az angyalokhoz fordulunk segítségért, akkor igazából lelkünk mély bugyraiból kerül elő a válasz valamilyen fizikai megnyilvánulásban. Ha még így sem kapunk választ, akkor talán bennünk van a hiba. Hiszen nincs meg a lelkünk egyensúlya, valahol megbillent bennünk valami.

Én az angyalokat úgy képzelem el, mint az emberi boldogság fizikai megnyilvánulását. Nem éreznek, nem gondolkoznak, csak pozitív energiát szállítanak itt a Földön, köztünk, emberek között.
Amikor angyalokat hívsz magad köré, hogy vigyázzanak rád, vagy segítsenek valamiben, akkor igazából a pozitív energiákat gyűjtöd magad köré. S ha pozitív energiákkal vagy feltöltve, akkor a gondolataid is másképp működnek és csupa jó dolgok történnek veled.

Könnyebben teszed túl magad a hirtelen feltörő érzelmeiden és nyitottá, nyugodtabbá válsz. Sokszor pozitív energiák száguldanak át energetikai rendszerünkön, mielőtt még kérést formálhatnánk az angyalok felé.

Az életben mindent átjár az energia. Hol negatív, hol pozitív töltettel. Naponta találkozunk vele, még ha észrevétlen is marad. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne kérjünk segítséget az angyaloktól, csak hogy néha a válaszokat közelebb kell keresnünk, mint gondolnánk...

Elküld Nyomtat Lap tetejére
Hozzászólni csak bejelentkezett felhasználók tudnak.
Ha még nincs regisztrációd, itt regisztrálhatsz.
Kommentek: