A farsang azon népszokásaink egyike, melyhez nem kapcsolódik egyházi ünnep, viszont kiölhetetlenül él bennünk.

Kiölhetetlenül, hiszen nem tudták megakadályozni az embereket abban, hogy megtartsák akkor sem, ha tűzzel, vassal tiltották. Rengeteg néphagyomány kapcsolódik hozzá. De mi is a farsang?

A farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (húsvét előtti 40. nap - nagyböjt) tart. Változó hosszúságú ünnep, melynek legmozgalmasabb időszaka a vége, az utolsó három nap (farsang-vasárnaptól, húshagyó keddig). Ekkor rendezik meg világszerte a nagy karneválokat, farsangi mulatságokat (Velence, Rio de Janeiro).

Tulajdonképpen a 40 napos böjt előtti féktelen mulatozás, evés-ivás a mozgatója. Szívesen kötöttek ilyenkor házasságot, szerveztek bálokat. Ilyenkor felrúghatták a szabályokat, kigúnyolhatták mindazt, amit évközben nem tehettek, amivel / akivel problémájuk volt. Bohóckodtak, a férfiak és a nők ruhát cseréltek, maszkokat, jelmezeket készítettek. Igazi felszabadulás volt az embereknek rengeteg szórakozással, és nem mellékesen, a 40 napos böjt előtt hatalmas evészetekkel. És nem utolsó sorban, elbúcsúztatták a telet.

Étkezés

A farsangot követő nagyböjt már nem igazán szokás, inkább csak pár dolgot tartanak be belőle szigorúan: hamvazószerdán, és nagypénteken háromszor esznek, de csak egyszer laknak jól, és péntekenként nem fogyasztanak húst.

Régen viszont (és elképzelhető, hogy most is vannak sokan, akik valóban tartják a szigorú 40 napot), betartották az emberek. A farsangi ételek mibenlétét ezért ide kell visszavezetni.

Farsangi ételek

Kiadós húsételeket, kocsonyát, sok disznóhúst ettek. Zsíros, nehéz ételeket, melyek felkészítették szervezetüket az eljövendőre.