Tarr Béla A torinói ló című filmért kapta a filmkritikusok fődíját.

A torinói ló című filmjéért Tarr Bélának ítélték oda a filmkritikusok fődíjának számító B. Nagy László-díjat. A magyar filmkritikusok életműdíját idén Sára Sándor rendező-operatőr vehette át. A torinói ló még egy elismeréssel gazdagodott: Fred Kelemen lett a legjobb operatőr. A legjobb rendezés díját Fliegauf Benedeknek ítélték Womb című filmjéért. A legjobb dokumentumfilmnek járó elismerést Nagy Viktor Oszkár a Két világ közt című filmje, míg a legjobb kisjátékfilm díját megosztva Till Attila Csicska és Reisz Gábor Külalak című alkotása nyerte el. A legjobb animációs film a 100 részes Magyar népmesék sorozat lett. Az ember tragédiája című animációs filmjéért Jankovics Marcell különdíjat vehetett át.

Báron György, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége film- és tévékritikus szakosztályának elnöke a díjátadón megemlékezett arról, hogy az idén adták át 50. alkalommal az elismerést. Mint fogalmazott: az elmúlt fél évszázad díjazottjainak listája "a magyar film aranykönyve: "Nem maradt ki egyetlen fontos film sem." Az elnök emlékeztetett: a díj pénzjutalommal nem jár, a díjazottakról a szakosztály nyílt vitában dönt. Kiemelte, hogy az idén hosszas vita előzte meg azt is, hogy egyáltalán odaítéljék-e az elismeréseket, hiszen kevés egészestés nagyjátékfilm született. Végül azért döntöttek arról, hogy mégis odaítélik a díjakat, mert más műfajokban is kiemelkedő alkotások születtek. Báron György a filmes termésről megjegyezte, hogy bár "soványabb", "ritkásabb" volt a mezőny, születtek remekművek. A kevés film miatt az idén egyébként kevesebb kategóriában adtak át elismeréseket, nem díjazták például a legjobb férfi, illetve női színészt sem.

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, aki B. Nagy László díjat adta át Hraniczky Ágnesnek Tarr Béla társrendezőjének, úgy fogalmazott, hogy A torinói ló rendezője egész életművével rászolgált arra, hogy a legnagyobb filmművészek között emlegessék. Kiemelte: kétségkívül A torinói ló volt az elmúlt év legjobb magyar filmje, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a Kossuth-díjas rendező idővel elismeri a Magyar Nemzeti Filmalap munkáját és "vele is kezet rázhat". Megerősítette: a filmes szervezet hosszú távon kívánja támogatni a filmkritikusok díját. 

Az idén életműdíjjal kitüntetett Sára Sándor felidézte, épp akkor forgatta első játékfilmjét, a Cigányokat, amikor a díjat alapították filmkritikusok 1962-ben. Megjegyezte: bár az elismerés története folyamatos, az ő munkásságát gyakran szakították meg "betiltások", egyéb elfoglaltságok. Visszatekintve életművére megjegyezte: szívesen forgatott volna több játékfilmet. "Minden gonddal és keserűséggel együtt ez az ötven év, amit az őszülő barátaimmal együtt végigcsináltunk, jó volt és érdemes rá emlékezni" - fogalmazott az alkotó.

A Magyar Nemzeti Filmalap január közepén jelentette be, hogy együttműködési megállapodást köt a MÚOSZ filmkritikus szakosztályával és támogatja a magyar filmkritikusok díját.

(Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)