Hóbagolyfiókák keltek ki a Veszprémi Állatkertben, erre legalább 15 éve nem volt példa.

A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark hóbagolypárja hatévi együttélés után idén először rakott tojásokat. A gondozók emlékei szerint Veszprémben legalább 15 éve nem volt hóbagoly-szaporulat, ezért meglepő és ritka esemény a három kis bagoly érkezése. 

A most még szürke pihét "viselő" fiókáknak később alakul ki a jellegzetes hófehér tollazatuk. A kifejlett egyedek 55-66 centiméter hosszúra nőnek, és a súlyuk elérheti a 2,5 kilogrammot. A fiókák 25 napos koruk után kezdenek repülni, és 5-7 hetes korukban már önállóan vadásznak. 

(Fotó: MTI/Nagy Lajos)

A hóbagoly (Bubo scandiacus) az Északi-sarkkör területének jellegzetes ragadozója, elsősorban kis termetű rágcsálókkal táplálkozik. Szinte egész vadászterületét belátja, mivel egy helyben ülve fejét 270 fokban képes körbefordítani. Noha a természetben szürkületkor vadászik aktívan, képes a nappali életmódhoz is alkalmazkodni - ez a tulajdonsága megkülönbözteti az összes bagolyfajtól. A hóbaglyok igen csendes madarak, ám a költési időszakban többféle hangot képesek kiadni. A hangos, érdes hívóhang, amelyet a párkeresés során a hímek használnak, a tundrán több kilométeres távolságból is hallható. A fiókák sziszegő hangjukkal jelzik éhségüket, a szülők pedig "kotkodácsoló" hangon jelzik a veszélyt a fiókáknak.

(Forrás: MTI)