Kánikulai hajnal

2009.11.22
Kánikulai hajnal

Nyár. Rekkenő hőség éjjel-nappal. Egyik barátoméknak volt akkoriban egy nyaralójuk - faház - a Keleti-főcsatorna partján, Berettyóújfalu és Földes között.



A csapatban volt három közel azonos korú gyermek. Arany életük volt, iskolaév végén kiköltöztettük őket oda a nyaralóba és csak augusztus végén vittük vissza a nebulókat a városba. Mellettük mi felnőttek váltogattuk egymást a felügyelésben.

Olyan meleg volt a faházban mint a szaunában, nem nagyon tudtam aludni. Mindenki húzta a lóbőrt rajtam kívül, ezért, hogy ne ébresszek fel senkit, s abban reménykedve, hogy a szabadban kellemesebb az idő, kiosontam a stégre. Hajnali fél négy volt.


 

A víz fölött kb. 1 méteres magasságig sűrű pára lengedezett. És bábáskodtam a Reggel születésénél. Sorban jöttek elő a színek. A fák zöld lombjai, a virágok színei. És egyszercsak a másik stégnél el kezdett mozogni a nádas, s elősorjázott egy vadkacsa család.


Elől a mama, utána 6 picinye. Sipítoztak, sápítoztak, a mama meg csendre intve dünnyögött nekik:-) Néha "megállt" a vízen, visszanézett, hogy fegyelmezettek-e a lurkók. Amikor a közelükben csobbant a víz - valószínű valamilyen hal rabolgatott - megdermedtek, s az újra visszaállt csendben tovább úsztak. Persze nem szabályosan közlekedtek a túlpart felé a legrövidebb utat választva, hanem átlósan:-)

És ezenközben tovább született a Reggel, lassan eloszlatva a párát a lustán folydogáló víz fölött. Sorban ébredtek fel a színek után a különféle rovarok. Döngicséltek a darazsak, szivárványos szitakötők lebegtek a víz felett, szárnyukon visszatükrözve a hajnali Nap sugarait. Az idő lelassult. Úgy látom magam előtt az egészet, mint egy lassított felvételt...

(mm)

Elküld Nyomtat Lap tetejére
Hozzászólni csak bejelentkezett felhasználók tudnak.
Ha még nincs regisztrációd, itt regisztrálhatsz.
Kommentek: