Ma is - mint minden reggel - fél hatkor átszaladtam a boltba a gyereknek friss ropogós zsömlét venni a tízóraihoz.

Hajnali 5 körül hozzák ide a boltba a kenyeret és a péksüteményeket. Olyan illat terjeng az üzletben... olyan gyerekkori, álmos, friss kenyérszag...

Imádok ilyenkor menni az utcán. Nincs forgalom, a tárgyaknak, növényeknek még nincs éles kontúrjuk, s szinte hallani, hogy nem oly soká ébredezik minden.

A reggeli rítus: kimegyek a kapun és összetalálkozom a kutyákat sétáltató "idegenekkel". A kutyák odaszaladnak hozzám - egytől egyig -, hogy simogassam meg őket. Ők "pacsit" adnak, odadörgölik a pofájukat a kezemhez/lábamhoz. A gazdáik is köszönnek, összemosolygunk. Ez máris megalapozza az egész napos pozitív hangulatot.

Ma különösen szép volt minden: mélykék ég, csillagok. És amint kibukkantam az utcasarkon láttam a Reggelt! Keletről elkezdett derengeni az ég. Ma nem vörös volt, hanem türkizkék, zöldes-sárgás, és egyszerűen gyönyörű:-)

Amikor visszafelé jöttem - pedig csak pár percet töltöttem a boltban, ahol az eladók is nagyon kedvesek - már majdnem világos volt teljesen. És hirtelen, mintha egy karmester intett volna nekik, szinte másodpercre egyszerre, elkezdtek kiabálni a madarak.

Szerintem jó reggelt kívántak nekem:-)

(mm)